Egy amerikai vizsgálat szerint nem azonos az esélye annak, hogy a feldobott pénzérme a fej vagy az írás oldalára essen.
A Stanford Egyetemen építettek egy érmefeldobó gépet, amely modellezte az érme pályáját, majd nagysebességű kamerával vizsgálták a folyamatot. Az eredmény a kutatókat is meglepte, ugyanis a végeredmény függ attól, hogy a feldobás pillanatában az érmének melyik oldala néz felfelé. A kutatás kimutatta, hogy 51%-os eséllyel lesz ugyanaz az eredmény azzal az oldallal, amely felfelé nézett a feldobáskor.

A kutatók további beállításokkal be tudták állítani a gépet, hogy fejet, vagy írást dobjon akaratuk szerint, pontosan ezt a kis különbséget kihasználva, azonban a normál körülmények közt mért adatok rendszeresen bizonyították a 49-51 %-os aránypárt.

Most jogosan felmerülhet a kérdés, hogy akkor megbízhatatlan ez a közkedvelt módszer? A válasz az, hogy nem, csak mostantól arra is figyelni kell, hogy a felek ne lássák az érme felfelé mutató oldalát a fogadás tétele előtt.

Jó játékot!

Bizonyára sokan tapasztaltunk már olyat, hogy egy plázában, vagy egy nagyáruházban a különböző standoknál ingyen édességeket, csokikat, promóciós finomságokat osztogatnak. Ennek valójában mi is a célja a kereskedőnek? Ennek van egy pszichológiai és  egy biológiai magyarázata is.

Hazánkban is széles körben elterjedt a házikedvencek tartása a lakásban.Sokan társként,családtagként tekintenek rájuk.A legkedveltebb háziállatok természetesen a kutyák és a macskák.Fontos szerepet töltenek be a gazdik életében,de ne ragadjunk le a házőrzésnél vagy egérfogásnál.Arról már sokat hallottunk,hogy az állatok gyógyítják a lelket,de arról viszont már keveset,hogy a testet is képesek gyógyítani.

Nem is olyan régen szinte minden háztartásban a mosogatás nem volt olyan egyszerű procedúra, mint a mai napokban. A mai ember étkezés után megfogja a koszos tányérját, beteszi a mosogatógépbe, és amikor az megtelt, egy gombnyomással hipp-hopp elintézi a takarítást. A nyugati világban ezt már természetesnek veszik, de például nálunk már kevésbé.

Sokszor halljuk reklámokban is, hogy egy mosogatógép mennyivel kevesebb tisztavíz felhasználásával képes ugyanazt az eredményt elérni, mintha a puszta kezünkkel végeznénk el a folyamatot. Hát, lássuk akkor a felméréseken alapuló számokat:

Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a reklámoknak ebben a tekintetben igazuk van. Régen, még a mosogatógépek megjelenésekor ez nem így volt, de a mai fejlettebb technológiának köszönhetően valóban nagyon takarékosak.
Készítettek egy felmérést, amelyben 113 európai háziasszony mosogatási szokásait elemezték (elképzelni sem tudom, hogy miért pont 113 háziasszony...). Az akkor aktuális átlag mosogatógép egy töltésnyi piszkos edényt 15 liter vízben, 1-2 kilowattóra energia felhasználásával tisztított meg. A háziasszonyok ugyanehhez a mennyiségű edényhez hétszer ennyi, azaz csaknem 100 liternyi vizet használtak. Ehhez természetesen még hozzájön a vízmelegítéshez szükséges energiafelhasználás, ami nagyjából duplája a mosogatógép energiaszükségletének. Csak érdekességként, a legpazarlóbb háziasszony 445 liter vizet használt el a kísérlet során. (Valószínűleg a tesztalanyok között nem volt jelen magyar háziasszony, de ez is mutatja a nyugati temperamentumot...)

Az eddigi sebességcsúcsot Marcia Holley állította fel 1978-ban, nem kevesebb, mint 369 km/h-s sebességével. Azonban mint minden rekordot, ezt is túlszárnyalták, méghozzá 2008-ban.

Leslie Porterfield, a 2000 ccm-is átalakított turbós Suzuki Hayabusa nyergében döntötte meg Holley rekordját, azonban a Guinness-rekordot csak 2010-ben hitelesítették.

Leslie először 2007-ben próbálkozott a rekordkisérlettel, de próbálkozása kudarcba fulladt, mivel hatalmasat bukott motorjával együtt. A szőke ciklon azonban nem adta fel, és ahogy láthatjuk próbálkozása mostmár történelemmé vált, mivel 373 km/h-s sebességgel ő minősül jelenleg a világ leggyorsabb motoros nőjének.

(Azért csak egy pillanatra gondoljunk bele, hogy egy ilyen próbálkozás milyen előkészületekkel és veszélyekkel jár együtt. Csupán maga a helyszín kiválasztása is nehézkes, mivel találni kell egy olyan nyílegyenes jó minőségű pályát, ami alkalmas a próbálkozásra. Ezt a pályát biztosítani kell, hogy ne legyen rajta semmilyen szennyeződés (homok, sóder, vagy akár csak egy falevél) és mindezek mellett még az időjárásra is oda kell figyelni, mivel 373 km/h-nál egy esetleges váratlan széllökés kellemetlen tényezőként jelentkezne. És akkor még nem is beszéltünk a speciális gumikról, amik bírják ezt a sebességet és biztosítják a megfelelő tapadást, meg a speciálisan átalakított Hayabusáról, ami egyedi kialakítást és turbófelszerelést kapott...)

Kisebb méretű forgószeleket mesterséges úton, különösebben nem bonyolult előállítani, azonban egy 34,4 métereset már "egy cseppet" nehezebb, ugyanis jelenleg a stuttgarti Mercedes-múzeumban ez minősül a rekordtartónak.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért hoznak létre az emberek mesterséges tornádókat? Erre több válasz is létezik. Először is a kisebb méretű forgószeleket mesterséges körülmények között jobban lehet tanulmányozni, ami a meteorlógiai kutatások fejlődését szolgálja, viszont a stuttgarti Mercedes-múzeumban nem ez okból építették ezt a masinát. Fő rendeltetése a tűzvédelem, ugyanis az épület hatalmas méretei és egybefüggő termei miatt nem volt lehetőség a hagyományos elszívóberendezéseket beszerelni, amely egy esetleges tűzeset alkalmával nem tudta volna a keletkező füstöt kellőképpen elvezetni. A mérnökök igazán rendhagyó ötlettel álltak elő: A 35 méter belmagasságú központi csarnok falaiba elhelyeztek 144 fuvókát, amely segítségével forgószelet lehet generálni. Ennek nagy előnye, hogy a forgószél alacsony nyomású magja magába szívja a füstöt, majd egy ventilátor segítségével kivezeti az épület tetején a szabadba. Ezzel a megoldással megoldhatóvá vált a központi csarnok tűzvédelmi biztonsága is, amellyel egyben világrekordot is döntöttek.

Az ASCII az American Standard Code for Information Interchange rövidítése. Ez egy olyan karakterkódolási szabály, amely a nyugat-európai nyelvekben használatos kis- és nagybetűket, számokat, írásjeleket és vezérlőkaraktereket (pl.: bekezdés, tabulátor, sorvég) tartalmaz.

A legtöbb ember számára talán már mindennapossá váltak a konfliktusok,veszekedések.Veszekszünk a családtagjainkkal,a párunkkal,a főnökünkkel...Veszekedni néha muszáj.(Az más kérdés,hogy mennyire érdemes...)Az okos veszekedés,vita még hasznos is lehet.Hiszen a konfliktusokat meg kell oldani,de nem mindegy milyen áron.Veszekedés közben vajon gondolunk-e arra,hogy károsítjuk a vitapartnerünk egészségét?

Edison első igazán sikeres találmánya a quadruplex távíró volt, amellyel megnégyszerezte a hagyományos távíróvonalak kapacitását. Edison 19 éves korától távírászként dolgozott, ami közben folyamatosan bővítette természettudományi és műszaki ismereteit.

Egy 1980-as kutatás alapján 9 éves különbséget mértek a jobb- és a balkezesek átlagos várható élettartamában. Vajon ez valóban így van? Balkezes olvasóink biológiai órája gyorsabban ketyeg, mint a jobbkezeseké? A tovább után megtudhatjuk a választ.

Gyerekként mindenki ágyán ott ücsörgött egy ölelnivaló plüssmackó.Bár sokunkat felnőttként is képesek megbabonázni ezek a különleges állatok.A medvefélék képviselői széles körben elterjedtek a világon.Most viszont, egy igen hideg tájra repítem a kedves olvasót,hogy jobban megismerhesse az egyik legkülönlegesebb medvét.

A köznyelvben terjesen természetesen használjuk ezt a kifejezést, hogy "dögrováson van...". Mindenki tudja használni, mindenki érti a jelentését, de azt már csak kevesen tudják, hogy honnan ered ez a kifejezés.

Általában ezt a kifejezést azokra mondjuk (cseppet sem kedvesen), akik halálos betegek, felgyógyulásuk reménye csekély.
A szólás eredete egy pásztorszokásra vezethető vissza, amely alapján a pásztor a jószágainak számát, nemét, korát egy szögletes pálcára rótta fel, úgy, hogy az ötvenes és százas számoknak külön jelölési módjai voltak. Külön pálcika szolgált a betegség miatt, vagy akár vadállat miatt elpusztult jószágok nyilvántartására, amit tulajdonképpen dögrovásnak neveztek (döglött állatok rovátkái). Sok esetben erre a pálcára nem csak az elpusztult állatok kerültek fel, hanem azok is, amelyek valamely betegség miatt már halálukon voltak. Innen ered tehát a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberekre használt szólás.

Az elektromos angolna akár 650 voltos áramütést is képes produkálni, hogy áldozatát elkábítsa.
Az Electrophorus electricus névre hallgató angolna akár a 2,5 méteres hosszúságot is elérheti. Testfelépítésének az érdekessége, hogy a létfontosságú szervei kivétel nélkül, közvetlenül a feje mögött találhatóak. Testének további, akár több méteres szakaszában csak kettő szerv helyezkedik el, a Hunter-szerv, és a Sach-szerv. Ez a két szerv felelős az elektromos kisülésekért. A Hunter-szerv a nagyobb, a Sach-szerv pedig a kisebb kisüléseket hozza létre. Mindig a feje felöli oldalon található a pozitív, a farka felé pedig a negatív pólus.

Vadászatának fizikája egyszerű: Közel úszik áldozatához, amikor is elektromos kisülést hoz létre, és mivel áldozata jobb áramvezetőnek minősül, mint a körülötte lévő közeg (víz), így a rajta átfolyó áram izombénulást hoz létre, vagy akár meg is ölheti. Egy tipikus 500 voltos, 1 amperes áramütés akár egy felnőtt embert is képes lenne megölni.

Aki nem szívesen futna össze váratlanul egy ilyen kis "halacskával", akkor az kerülje a dél-amerikai Amazonas és Orinoco folyó vizeit, de nyugalom (elméletileg) Magyarország vizeiben ilyenek nem úszkálnak szabadon...

A zászló egy rúdra rögzített vászondarab (lobogó), mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng. Van több fajta alakú is, de a legelterjedtebb a téglalap. Régen háborúkban használták a csapatok elkülönítésére és vezénylésére. Mára a világ minden államának van zászlója, mint ahogy a megyék és városok is rendelkeznek egyedi szimbólummal ellátott lobogóval. Sőt, néhány nemesi ranggal rendelkező személy (király, királynő) vagy egyre gyakrabban szervezet, klub, sportklub is rendelkezik kizárólag rá jellemző emblémával ellátott zászlóval.Rengeteg zászló létezik,megannyi történettel.

A XXI. században a műhold létezése már különösebben nem számít bármiféle csodának. Tudjuk, hogy vannak; tudjuk, hogy rengeteg kering körülöttünk, de valahogy meglepő módon senki nem szokott velük foglalkozni...legalábbis mi, hétköznapi emberek nem igazán...De elgondolkoztunk már azon, hogy milyen távol, vagy esetleg közel is repkednek ezek a "repülő robotok" a fejünk felett? Ha nem, akkor a tovább gomb mögött megtudhatjuk...

Szent István az első keresztény magyar király.Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény egyházat.Szent István nevét mindenki ismeri,de azt már kevesen tudják,hogy ezt a nevet viselte egy 1914. január 17-én(vasárnap de. 11 órakor) vízre bocsátott csatahajó is.

A nevével ellentétben általában nem papírból, azaz fák rostjaiból, hanem pamutból vagy esetleg műanyagból készül.
A pamutrostokból álló papírpénz jelentősen jobban ellent tud állni a különböző igénybevételeknek, így élettartama sokszorosára is nőhet. Kezdetben a pénzeket papírból készítették, majd átalában áttértek a pamutrostból való készítésre, de a legújabb "papírgyártás-trend" a műanyag felhasználása lett. Az ezekből készült bankjegyek méginkább strapabíróbbak, szinte már elnyűhetetlenek.
Az amerikai dollár összetétele például 75% pamut és 25% len.
Azért ilyen fontos tényező a strapabírósság, mivel egy papírpénz (címlettől függően) egy-két év alatt, de maximum öt-hat év alatt teljes mértékben elhasználódik.

Csak egy percre gondolkozzunk el, hogy az évek folyamán maga a pénz összetételben, használatban, mennyiségben milyen jellegzetes változásokon ment keresztül. A jövő fizetőeszköze vajon milyen formában fog megjelenni előttünk? Talán eluralkodik az elektronikus pénz és egy bankkártyával el lehet majd intézni mindent, vagy akár mintegy sci-fi regényben kap mindenki egy microchipet a bőre alá amin szintén elektronikus formában vezetik pénzügyeit? Sok féle elképzelés létezik, de addig is amíg szabad kézzel tudjuk őket érinteni, addig is próbáljunk meg minél többet a kezünkben tudni...;)

Az első használható víz alatti felvételek a francia Lous Boutan és Joseph David névhez fűződik 1893-ból.
Több kísérlet is volt Boutanék előtt, mint például 1856-ban egy angol ügyvéd, William Thompson, víz alá merített ládája. A láda elméletileg vízhatlan volt, amelynek egyik oldalfala üvegből volt kialakítva. Sajnálatos módon a kísérlet folyamán a ládát elöntötte a víz és a meglévő felvételek közül használható kép nem készült.

1893-ban Boutan testvére tervezett és gyártatta le az első víz alatti tokot, amely egy Detektiv típusú, 9 x 12 centis lemezre dolgozó kamera befogadására volt alkalmas. Boutan nehézbúvár felszerelésben állította állványra a gépet a tengerfenéken, amellyel félórás expozíciós idővel el tudta készíteni az első használható víz alatti fényképet. A fotó témája a tengerfenéken található moszatokkal benőtt kövek voltak.
A későbbiekben egy fényerősebb objektív, valamint egy továbbfejlesztett kamerának köszönhetően rövidebb expozíciós idővel (pár másodperccel) is képes volt fényképezni, így készült el 1898-ban a második fényképe, ami Boutant ábrázolta. Ebben az évben már a víz alatti mesterséges világításra is találtak megoldást, méghozzá úgy, hogy egy oxigéndús búrában égő borszeszlámpára magnéziumport pumpáltak.

Boutan a víz alatti fotózásról szóló könyvét az 1900-as Páriszi Világkiállításon mutatta be, és egyben óriási sikert elérő képvetítést tartott addigi műveiből.

Románia egyik ideiglenesen kiadott bankjegye büszkélkedhet ezzel a címmel. A szinte postabélyeg méretű fizetőeszközt az első világháború alatt nyomtatták. A 27,5 x 38 mm méretű papírpénzen I. Ferdinánd román király arcképe látható, aki 1914 októberétől 1927 júliusáig vezette az országot.

1917-ben a kis értékű fém pénz iránti készlethiány miatt úgy rendelkezett a vezetés, hogy ezt a problémát papír formátumú bankjegy kibocsájtással kell orvosolni, amelynek megtestesült formája a képen látható 10 bani.

A második világháború alatt szintén meglepő módon kis méretű papírpénzeket Marokkóban nyomtattak még, ott is az aprópénz pótlása végett. Az ottani 50 centime-os bankjegy mérete: 32 x 41 mm volt.

A számítógépes programhibákat nevezzük bug-nak, ami egy angol szó és azt jelenti bogár. De vajon mi köze van a bogárnak a programhibához?
A fáma szerint a 40-es években egy korai számítógép reléjébe beleszorult egy bogár. Ennek a bogárnak a felfedezése óta nevezzük bugnak a programhibákat.

Az Amazonas vidékén él egy hatalmas levelű tündérrózsa, amely páratlan látványt nyújt a turistáknak, hiszen levelei akár 1 méteresek is lehetnek. A levél szélén egy 10 cm magas perem található, amely gyakran piros színben pompázik. a levél fonákján pedig egy vastag szivacsos bordázat található, amely tüskés, így távolt tartja a csigákat és halakat, amelyek megrágnák. Egy ilyen levél akár 50 kg terhet is elbír, vagyis akár egy ember is ráfeküdhetne.

1990-ben az új országgyűlés első törvényében, október 23. napját emelte nemzeti ünneppé. 1989 júniusában Nagy Imrét és mártírtársait újratemették, amit az akkori állampárt "pusztán kegyeleti aktusként" próbált beállítani. Ennek a próbálkozásnak a kudarca jelentette a legfontosabb lépést az 1956-os forradalom átértékelésének. Szeptember végére véget értek az MSZMP és az ellenzéki képviselők közötti kerekasztal-tárgyalások, és a lezáratlan ügyekről pedig népszavazást írtak ki.

1989. október 23-án az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás, kikiáltotta a 3. Magyar Köztársaságot, majd az első szabad választásokat 1990. március 25-ére írta ki. A megválasztott parlament május 2-án tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a tisztségviselőket, majd Németh Miklós kapott szót, leköszönő kormánya nevében, végül törvénybe foglalták október 23-a nemzeti ünnepnek, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének való kinevezését.
A 3. Magyar Köztársaságnak is ez a nap a születésnapja.

Azt hiszem, joggal kijelenthetem,hogy itt a tavasz.Gyönyörűen süt a Nap,csicseregnek a madarak, és egyre több virág bontja szirmait.Amikor megláttam,hogy néhány fa lombkoronája is virágba borult,eszembe jutott,hogy olvastam egy japán ünnepről,ami egy fa virágzását ünnepli.Ez a hanami(virágnézés).

Nézzünk meg egy mai akciófilmet, láthatjuk ahogyan a pilóta az automatikára hagyatkozva becélozza ellenfelét, majd csupán egy gomb megnyomásával útjára is indítja azt a rakétát, amit a másik pilóta majd egy látványos duplacsavarral kikerül...
Ez nagyon szépen hangzik, de belegondoltunk már abba, hogy ez a kezdetekben hogyan zajlott (a valóságban, nem pedig a filmvásznon)?

Az emberek már évezredek óta díszítik testüket ékszerekkel,festékekkel vagy épp tetoválással.Egy tetoválás sok jelentéssel bírt: az ókori Rómában a bűnözők és rabszolgák megjelölését szolgálta,a japán tetováláskultúra a vallásra vezethető vissza,az ősi egyiptomi birodalomban kizárólag a nők sajátossága volt,az amerikai indiánok pedig a betegségektől védték magukat a mágikus jelekkel.