Egyes szakmák sajátos nyelvezetében gyakran kap becenevet egy jelentősebb eszköz vagy gépezet. A fenti nevekkel illetve mozdonyokkal nap mint nap találkozhatunk az országban.

A cicatartók valószínűleg sokszor figyelték már kedvencüket játék vagy vadászat közben. Tegnap nekem is sikerült elcsípnem egy ilyen pillanatot, de ügyetlen kölyökhöz méltóan le is esett a fáról. Szerencsére talpra érkezett, küldött egy megvető pillantást a fának és továbbállt. Sokszor ejtett gondolkodóba, hogy miért esik mindig talpra a macska. Egyáltalán, mindig talpra esik? Egy kicsit utánajártam, hogy mennyire igaz is ez.

Sokan úgy tudják, hogy a parabolaantennákat a mikrohullámú visszaverési képességük miatt festik fehér színűre, mert így hatásfokuk jobb lesz. Ez tévedés.

A forgási paraboloid alakú antennáknál azt a hatást használják ki, hogy a tükör felületére párhuzamosan eső sugarakat a fókuszpontba gyűjtik össze. A sugarak ilyen koncentrációja teszi lehetővé, hogy nagyon gyenge jeleket is képes érzékelni a fókuszpontba helyezett vevőegység. Rendkívül fontos a felület pontossága, ugyanis a legkisebb görbület is csökkenteni tudja a jelerősséget. A fogyasztói termékeknél nem ennyire kritikus a helyzet, a viszonylag nagy teljesítménnyel sugárzott műholdas tévéadásoknál a kisebb pontatlanságok még megengedettek. Az űrtávközlési rendszereknél és a fényévekre lévő rádióforrásokat kutató óriásteleszkópoknál viszont a legkisebb pontatlanság is kritikus lehet, az is amelyet a hőtágulás okoz a sokszor több tíz-, esetenként százméteres méretű tükrökben. A fehér szín tehát pontosan ezt a hatást próbálja minimalizálni, hogy a műszert érő fénysugarak a legkisebb mértékben forrósítsák fel az antenna felületét.

Mai ismereteink szerint a Szumátra közelében 2006-ban leírt Paedocypris progenetica minősül a legkisebb halnak a maga 8 mm körüli méretével.
A Paedocypris nemzetségbe tartozó hal begyűjtött példányai közül a legkisebb 7,9 mm, a legnagyobb 10,3 mm hosszú volt, míg a nem kifejlett példányok között 5-6 mm-es az átlag testhossz. A kis halak áttetszőek, planktonokkal és lárvákkal táplálkoznak.

Ha elalvás előtt alkoholt fogyasztunk, akkor többször és élénkebben emlékszünk álmainkra, valamint gyakorivá válhatnak a rémálmok is. Az alvás egyes szakaszai közül az alkohol a mély alvást is magába foglaló NREM (gyors szemmozgás nélküli) szakaszokat erősíti és hosszabbítja meg, míg elnyomja a REM (gyors szemmozgásos) szakaszokat. Általában álmaink az utóbbi szakasz alatt játszódnak le. Ahogy az éjszaka során a véralkoholszintünk folyamatosan csökken, úgy ez a hatás megfordul, és túlsúlyba kerül a felületes alvás. Ekkor gyakrabban ébredünk fel, és a megszokottnál többször emlékszünk az álmainkra.

Az ember jogosan gondolhatná akkor, hogy amennyiben biztosítani tudnám egész éjszaka a megfelelő véralkoholszintemet, akkor garantálhatnám a nyugodt, mély alvást. Ebben logikai hiba nincsen, de a gyakorlat mégsem ezt igazolja. A legpihentetőbb, legegészségesebb alvást mindenféle tudatmódosító szerek, vagy mérgek nélkül tudjuk elérni.

Jó éjszakát!

Az 1948-49-es szabadságharc egyik honvédtábornoka, Juan Fernando Czetz néven végzett hadmérnöki és térképészeti munkákat Argentínában.
Cetz János 1822-ben született Gidófalván, majd tanulmányait Kézdivásárhelyen végezte. 1842-ben már a császári hadsereg hadnagyaként szorgalmazta, hogy a magyar anyanyelvű katonákat ne német, hanem magyar nyelven vezényeljék. A magyar hadnyelvtanról könyvet is írt.
1848-ban jelentkezett a honvédségbe, ahol előbb Bem tábornok vezérkari főnöke, majd 1849-re a legfiatalabb tábornok lett. A fegyverletétel után több európai országban is megfordult, de Spanyolországban találta meg szerelmét, akit 1857-ben feleségül is vett. 1860-ban Argentínába költöztek, ahol Juan Fernando Czetz néven tevékenykedett az ország katonai-műszaki életében. Megalapította az Argentin Katonai Földrajzi Intézetet, amely irányításával az egész országról térképet készített. 25 éven át igazgatója volt a Buenos Aires-e Katonai Akadémiának, és részt vett a Paraguay elleni háborúban is. 1904-ben halt meg, tiszteletére szobrot emeltek a Katonai Akadémia előtt.

Zsúptetős kunyhók,zuzmóval benőtt hidak,sátortetők,ezüstös színpadok,kékes színű falak,májusfaszerű tornyok és szikrázó ékkövekkel szőnyegezett "sikátorok"-mindez csupán ízelítő a lugasépítő madarak építőművészetéből.

A harmadik században élt Szent Borbálát tartják a kohászok, a bányászok, a tüzérek, tűzszerészek és az ágyú- illetve harangöntők védőszentjének.
Számos legenda terjeng Borbáláról, az egyik szerint édesapja egy toronyba zárva tartotta fogva, hogy óvja a külvilágtól. A lány titokban felvette a kereszténységet, de mikor ezt pogány apja meghallotta, halállal akarta büntetni lányát. A lány imái meghallgatásra találtak, megnyíltak a torony falai és sikeresen el tudott menekülni. Egy pásztor árulása vetett véget Borbála bújkálásának, aminek eredményeképpen elfogták és megkínozták. A legenda szerint éjjelente a kínzás során szerzett sebei begyógyultak, és lelkileg sem tudták megtörni a hívő lányt. Büntetésül végül meztelenül kipellengérezték őt a piacon, de az Úr ekkor is segítségére sietett, méghozzá úgy, hogy a földből felszálló párával és az égből lenyúló felhőkkel ruhaként takarta el a lány testét. A pogányok ekkor fővesztéssel sújtották Borbálát, amit apja hajtott végre. A szívtelen apát végül a haza felé vezető úton egy villám sújtotta halálra, Borbála sírjánál pedig csodák kezdtek el történni.

Borbálát egyrészt a felkészületlenül jött halál elleni oltalmazóként tisztelik, gyakran ábrázolják áldoztató kehellyel és ostyával, másrészt a villámcsapás és a tűzvész ellen is védelmét kérik. Így került képmása gyakran a vészharangokra, amiből következett a harangöntők védőszentjévé válása. A hegymászók és a bányászok a villámcsapások és a veszélyes sújtólégveszély ellen is szintén Borbálától kértek védelmet.

Érdekesség, hogy ünnepnapját december 4-én tartják, de ezt a katolikus naptárban nem jegyzik, mivel legendáját számos kérdőjel övezi. Mivel az autentikusnak tekintett források sem számolnak be róla, ezért 1969-ben kivették az ünnepét a naptárakból. Kultusza azonban megmaradt, ami számos festményen, freskón és szobrokon jelenik meg, többek között Tatabányán is, vagy a prágai Károly hídon.

1925 januárjában az észak-alaszkai Nome városában diftériajárvány tört ki. A helyi kórház diftéria elleni oltóanyagkészletének szavatossági ideje lejárt, a megrendelt utánpótlás meg nem érkezett meg. A kórház orvosa, Curtis Welch végső megoldásként megpróbálta beadni a lejárt gyógyszert, de nem járt sikerrel. A járvány megállításának egyetlen módja az volt, hogy szánhúzó kutyák segítségével azonnal eljuttatják a szérumot. Ez az út távolsága és az idő hiánya miatt embernek, állatnak egyaránt megterhelő volt.

A tüsszentés az a folyamat, amikor az előtte beszívott, nagy mennyiségű levegőt az orrunkon és a szánkon keresztül hirtelen, szinte robbanásszerűen juttatjuk a külvilágba.Ez egy olyan reflexfolyamat eredménye, ami akaratunktól függetlenül játszódik le. Tüsszentés jön létre, ha az orrnyálkahártyában lévő idegvégződéseket irritálja valami.Ha valaki tüsszent a egy társaságban,általában a többség rögtön reagál: "Egészségedre!"Ez a gesztus megszokott az emberek többségének,de honnan ered?

Az állatok sebességét nehéz mérni,hiszen rendszerint nem egyenes vonalban repülnek,futnak vagy úsznak,a kisebbek pedig,ha felgyorsulnak,szinte eltűnnek szem elől. Ezért aztán a világcsúcsoknak gyakran nehéz hitelt adni.

Egy újabb magyar szólás történetét ismertetem a kedves olvasókkal. Vajon honnan ered a "fittyet hány neki" kifejezés?

A fitty és a fütty szó eredetileg hangutánzó szóként jött létre, és a kezünk hüvelyk és mutató, illetve középső ujjaival végrehajtott csettintésre utalt. Jókainál is találunk erre utaló idézeteket, például a Lélekidomár c. regényében: "-Káró! - szólt Bertalan, kezével füttyöt vetve a kutyának. Az még közelebb csúszott hozzá."

A hangjelzésen kívül a csettintésnek egy olyan jelentése is volt, hogy valakit vagy valamit lebecsülnek, semmibe sem vesznek. Ezt fejezték ki, amikor valakinek csettintettek, fittyet hánytak az orra alá. Maga a mozdulat mára már elmaradt, de ha valaki nem törődik valamivel, vagy valamivel, akkor gyakran mondják, hogy fittyet hány neki.

Éltető őselemünknek, a víznek talán legszebb megjelenési formája földünkön a vízesés: félelmetes erejük, sejtelmes szépségük megmutatja, mire képes a természet.A Niagara – Mennydörgő Víz – nevet az indiánok adták az Egyesült Államok és Kanada határát képező hatalmas vízesésnek. a vízesés felső peremén a Kecske-sziget választja ketté a folyót.

A fullerén a szén mesterségesen előállított harmadik módosulata, amelyben a szénatomok egy gömbfelületen helyezkednek el.
A szén két természetes módosulatát, a grafitot és a szenet már régóta ismerjük, de csak az 1970-es és a 80-as években merült fel a gyanú, hogy speciális körülmények között más módosulata is létezhet. A Rice Egyetem lézeres párologtató berendezésével kezdtek el kutatni utána, aminek az eredménye közel sem elhanyagolható...

A Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén található Aral-tó felszíne ma 18 000 négyzetkilométer. Korábbi méreteihez képest ez a jelenlegi elképesztően aprónak számít.
Az 1960-as évek óta a tó vízszintje folyamatosan csökken. Akkoriban felszíne 68 000 négyzetkilométer, a mainak csaknem négyszerese volt. Az 1090 köbkilométeres vízmennyiség 1960 és 2003 között csaknem tizedére, 112-re csökkent. A vízfelszín összesen 22 métert süllyedt, aminek köszönhetően az akkori virágzó part menti városok most akár 50 kilométerre is kerülhettek a mai vízparttól.
A jelentős vízveszteség a tó sótartalmát is megváltoztatta, ugyanis a 10 g/L-es értékről 35 g/L-es értékre nőtt, így a virágzó élővilág nagy része mára már kipusztult.

A tó kiszáradásának fő oka valószínűleg az emberi beavatkozás, mivel a 2 tápláló folyó vízmennyiségét a gyapotmezőkre vezetik, amivel meggátolják a tó természetes utánpótlását. Az Amu-darja és a Szir-darja folyóból elvezetett öntözőcsövek szigeteletlensége miatt a vízmennyiség közel fele haszontalanul folyik el a sivatagban, miközben az Aral-tó küzdelmes harcot folytat életben maradásáért.
 

Bach egyetlen, variáció formában íródott művét egy álmatlan grófnak és lelkes csemballistájának köszönhetjük.
A történet úgy szól, hogy Szászország orosz nagykövete, báró Hermann Karl von Keyserling gyakran szenvedett álmatlanságban, és így a házában lakó csemballistának, Goldbergnek kellett éjszakánként lágy dallamokkal szórakoztatni őt.

A jelenleg is érvényben lévő orosz himnusz szövegét Szergej Vlagyimirovics Mihalkov írta, ahogyan a kommunista éra alatti szöveget is.
Szergej Mihalkov, eredetileg író, költő, több száz verset és mesét írt gyermekek számára. A most augusztusban 97 évesen elhunyt írót három Sztálin-díjjal, egy Lenin-díjjal, és a legmagasabb állami kitüntetéssel, a Szent András apostol érdemrenddel jutalmazták.

A legtöbb ember szeret utazni,világot látni,új embereket megismerni.Sokan utaznak naponta más városokba,más országokba,más földrészekre,akár kis időre vagy talán örökre.Az utazás mindig változást hoz.Gondoljunk például a felfedezőkre.Mi lett volna ha Magellán vagy Kolumbusz nem indul útnak?De nem csak az emberek utaznak...

A költők és zeneszerzők híres alkotásai - Chaucertől kezdve Handelen át Mozartig - mind-mind fület gyönyörködtetők. Elmondhatjuk, hogy a madarak éneke is legalább ilyen művészeti értékekkel bír. De miért fektetnek ennyi időt és energiát az éneklésbe? És miről szól a daluk?

Kíváncsi lennék hányan hallották már ezt a szót, hogy zoológia. Lehetséges, hogy műveltségem hibája, de számomra ez teljesen újdonságnak minősült.
A kriptozoológia a szóbeszédekben és a hiedelmekben leírt állatok, lények kutatásával foglalkozik.

"Hová is tettem...?Mi is a neve..?Nem jut eszembe..." Ugye,ismerős helyzet?Azt gondoljuk,hogy a feledékenység a korral jár.és ,hogy minél idősebb valaki,annál hajlamosabb rá.Van ebben is némi igazság,de német kutatók állítása szerint , egyes emberek feledékenyebbek és szétszórtabbak másoknál.

Sokan elhiszik, vannak, akik kételkednek benne és vannak, akik már saját maguk is megtapasztalták.A nem megmagyarázható jelenségek között talán a telepátia az, amit a legtöbben megtapasztalunk.Sokszor mondjuk mosolyogva,hogy "Na,megint egy rúgóra jár az agyunk." vagy "Épp én is rád gondoltam!".Véletlenek ?

A szépség mindenki számára mást jelent.Lehet róla rengeteget vitázni,sosem juthatunk közös nevezőre mindenkivel.Szerintem Kant megfogalmazása a leghelyesebb:"Szép az,ami érdek nélkül tetszik."A szépség senkit sem hagy hidegen, a filozófusoktól, a költőkön át, a sztárokig. A nők évezredek óta igyekeznek kiemelni,ápolni,megőrizni szépségüket, és mindezt a legkülönbözőbb módszerekkel.

Már sok biológus és kutató kereste arra a kérdésre a választ, hogy vajon mitől ilyen jók a kenyai futók?
Több feltételezés is született már, mint például a hatékonyabb szív és érrendszer, vagy a tüdő jobb hatásfoka, de egyik sem fedi a valóságot.
Egy német kutató találta meg a valódi választ, ami nem más, mint az izomzatuk speciális tulajdonságai. Tíz kenyai futót, hat héten át vizsgáltak, aminek eredményeképpen rájöttek, hogy az izomzatuk oxigénfelhasználása kedvezőbb a más nemzetiségű futóéktól.
Lemérték a vérük hemoglobinszintjét, a szívük méretét, és az adatokat összevetették a kontrollcsoporttal mért értékekkel, melyből különösebb különbség nem mutatkozott.
A kutatás azt mutatta ki, hogy 18 km/h sebességet meghaladó futásnál a kenyai futók izomzata gazdaságosabban bánik a rendelkezésére álló oxigénnel, mivel az éppen nem használt izomcsoportok nem fogyasztanak feleslegesen oxigént, ezt a hosszútávú futáshoz alkalmazkodott életmódnak tudják be a kutatók.

Egy svájci édesipari cég olyan csokoládét készül gyártani, ami nem olvad meg az ember kezében.
A Barry Callebaut cég kísérleti laborjában tulajdonképpen véletlenül bukkantak rá arra csokoládéösszetételre, amely nem a megszokott 30 fokon olvad, hanem 55 fokon. Ennek az lenne a nagy előnye, hogy a kezünkbe nem olvadna bele a csokoládénak a fele, amíg megesszük, viszont felmerülhet a kérdés, hogy a szánkban sem olvadna meg? Hiszen nincs is jobb annál, amikor érezzük a tömény csokoládé olvadása közt kiáradú ízeket a nyelvbimbóinkon... Megnyugtatásképpen, erre a kutatók is gondoltak. Ezért a szánkban, a nyál nedvessége és enzimei bontanák folyossá ezt a különlegességet.

Az új édesség nagyjából a hagyományos csokoládé kalóriatartalmának a tizedét tartalmazza, így az diétázás közben is nyugodt szívvel fogyasztható lenne.
A cég kóstolói ezt állítják: "Az 55 fokon olvadó csokoládé ízében nem tapasztalható semmi furcsaság" (Azért ez így nem egésszen egyértelmű megfogalmazás szerintem...).
A tervek szerint ez az újdonság két év múlva már a boltok polcain is megtalálható lesz, még olyan területeken is, ahol a magas átlaghőmérséklet miatt eddig nem volt különösebben népszerű a csokoládé.