1884-ben Paul Nipkow német mérnök szabadalmaztatta először azt a szerkezetét, amely képes volt az elektronikus úton való képátvitelre, azonban a mai fogalmaink szerint ez még nem nevezhető televíziónak.

 Egy tárcsára kívülről befelé haladva, kis nyílásokat vágott. Az egyik oldalára vetítette a továbbítandó képet, a másik oldalára pedig fotocellát helyezett. A tárcsa megforgatásával a nyílásokon átszűrődő fény gyakorlatilag letapogatta a képet, amit a fotocella elektromos jellé alakított. A képbontó készüléktől távolabb elhelyezett vevőoldalon egy azonos sebességgel forgó, ugyanolyan tárcsa volt jelen, amelynek az egyik oldalán a fotocellával összekapcsolt fényforrás szolgáltatta a világosság-jelet, a másik oldalán pedig egy lencserendszer vetítette ki a tárcsa által már előállított képet.


A készülék számos hátránnyal rendelkezett. Például a fotót maximum néhány sorra lehetett vele felbontani - a tárcsán elhelyezhető nyílások korlátozott száma miatt -, és a megjelenített kép is igen kicsi, gyakorlatilag bélyeg nagyságú volt.

Nipkow rendszerét használta a skót Logie Baird is, aki először továbbított képet nagyobb távolságra, London és Glasgow között 1926-ban.
Később a japán Kenjiro Takayangi továbblépett a technikai megoldásban, aki a képfelvételhez szintén a tárcsás megoldást, de a visszajátszáshoz az időközben feltalált Ferdinand Braun féle katódsugárcsövet használta.

Tihanyi Kálmán magyar mérnök 1928-ban továbbfejlesztette a képfelvételi technikát, amit 1928-ban szabadalmaztatott. Ez gyakorlatilag egy fordított katódsugárcső volt, amely a rá vetített képet egy elektronsugárral, mozgó alkatrész nélkül volt képes letapogatni.

Ez biztosította az utolsó lépést a gyakorlatban is használható, a szürke árnyalatokat is jól visszaadni képes képtovábbító és -megjelenítő eszközök felé.

A bejegyzés trackback címe:

https://napipille.blog.hu/api/trackback/id/tr691752785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása