Karnevál

A karnevál gyökerei is az ókori rómaiakhoz vezethető vissza: Saturnalián búcsúztatták el a telet, majd a február 15-i Lupercalián pedig álarcokat öltve köszöntötték a tavaszt (vö.: mai farsang).
A keresztény egyház ezeket az ünnepeket is pogány szertartásoknak minősítette, ezért kisebb módosítások következtében egyházi ünneppé nyilvánították. Időpontját hamvazószerdára tették (húsvét előtti nagyböjt első napja). Ebből következtethetünk arra, hogy a carneval szó eredete is innen származik, mivel a latin "carne vale" annyit jelent, hogy "búcsú a hústól".

Magyarországon:
Hazánkban farsang ünnepe vízkereszttől hamvazószerdáig tart, melyben a mulatozás, a báli hangulat az utolsó három napon hágott tetőfokára. A híres busójárást, amit az UNESCO tavaly felvett a világ szellemi örökségeinek listájára, farsangvasárnap rendezik meg, amit másképpen farsang farka első napjának is neveznek.
Meglepő módon régen a farsangi időszak jellemzője volt a házasságkötés is, mivel az utána következő húsvéti böjt ideje alatt tilos volt esküvőt tartani.
Húshagyókedden, általában szalmabábú égetésével temették a farsangot.

Indiában:
Indiában Goa és Kerala városa rendez karnevált, bár teljesen más módon, mint nálunk. Az egykori portugál kolónia, Goa régóta rendez maszkos felvonulást, ami kedvelt turisztikai látványossággá vált. A keralai Raasa fesztiválon, melyet a helyi katolikus egyházak szerveznek, nincsenek maszkok, viszont van zene és tűzijáték.

Horvátországban:
Rijekában hatalmas utcai felvonulást rendeztek hamvazószerda előtti vasárnap. A századforduló idején főként a közeli arisztokraták szórakoztatására rendezték meg, majd néhány évtizednyi szünet után 1982-ben éledt újjá ez a hagyomány. Az ünnepi időszak előtt a polgármester átadja a város kulcsát a karneválmesternek, és megválasztják a karnevál királynőjét is. Az ünneplés zárásaként elégetik Pustot, akit az előző évben történt rossz dolgok okozójának tartanak.

Olaszországban:
Talán kijelenthetjük, hogy a Velencei karnevál jelenleg a legismertebb az összes közül. Írásos emlékeink alapján az első, 1268-ban került megrendezésre, és a XVII. századra már elérte jelenlegi turisztikai státusát.
1797-ben a köztársaság bukása után az osztrákok uralma alá került a város, aminek következtében betiltották a karnevált is. 1979-ben rendezték meg újra, 2004-ben pedig már közel 1 000 000 látogatót vonzott. (Csak összehasonlításként, Velence lakossága ~60 000 ember.)
A karnevál itt is halállal végződik, ugyanis a három héten át mulatozó Karnevál Hercegét bíróságon elítélik minden rosszért, ami a városban történt, majd zokogva a máglyára vetik.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.