Marmaray-alagút

2004-ben kezdték el építeni a Márvány-tenger alatt húzódó Marmaray-alagutat, amely Isztambul európai és ázsiai partját hivatott összekötni. A speciális víz alatti létesítmény elméletileg 150 000 utas/óra kapacitású kétirányú vasúti közlekedést tud majd biztosítani, ami a partokat elérve hagyományos fúrt alagutakban folytatná útját.

A mérnökök a megépítéséhez a ritkábban alkalmazott, elsüllyesztéses technológiát vetették be, tehát nem hagyományos fúrópajzsokkal vájják ki az alagút útvonalát, hanem még a szárazföldön gyártották le a 130 méter hosszú, 18 000 tonna tömegű vasbeton elemeket, amiket teherhajókról a megfelelő helyükre engedtek le.
A 11 elemet a víz alatt rögzítették egymáshoz egy vízálló, de egyben rugalmas anyaggal, mivel az itt húzódó észak-anatóliai-törésvonal következtében akár 7,5-es erősségű földrengéseknek is ellent kell tudjon állni.

Az utolsó elemet 2008 szeptemberében engedték le a helyére, és a várható befejezési idő jelenleg 2011 októbere. A projekt befejezését már így is megnehezítette az európai parton kialakítandó vasúti terminál építésekor felfedezett bizánci kori lelőhely, ami valószínű az akkori legnagyobb kikötő maradványa.

A kivitelezők rekordot is döntöttek, mivel jelenleg ez minősül a legmélyebben épített, süllyesztéses technológiával kialakított alagútnak Planétánkon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.